Az Izrael, illetve az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein közötti kapcsolatok normalizálása új korszak kezdetét jelenti a Közel-Keleten. A zsidó állam és a szunnita arab országok közeledése átrajzolja a térség erőviszonyait, de megoldatlanul hagyja a palesztinkérdést.
Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok váratlan normalizálása új, békésebb Közel-Kelet hajnalát is jelentheti. De a palesztin ügy háttérbe szorult, a figyelem pedig Szaúd-Arábiára összpontosul.
Így enyhítik a válságot. A három- és többgyermekes családok járnak a legjobban.
Nem világos, hogy Izrael tényleg bekebelezi Ciszjordánia egyharmadát, vagy csak blöff az ígérgetés. Netanjahu izraeli kormányfőt stratégiai szempontok is vezérelhetik.
Ártatlanságát hangoztatta a tárgyalótermen kívül mondott beszédében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, mielőtt vasárnap elkezdődött volna a korrupció miatt ellene indult büntetőper. A miniszterelnök szerint koholt vádak alapján akarják megbuktatni.
Hiába áll koronavírus-járvány nyomása alatt Izrael, negyedszer is választásokra kényszerülhet, mert három után még mindig patthelyzet van, egyedül senkinek sincs többsége a parlamentben. Benjamin Netanjahu és Beni Ganc most sem jutott egyezségre, az előbbi arra játszik, hogy legközelebb talán megszerzi a többséget.
A tesztelés kiterjesztéséről, az ellátási láncok fenntartásáról és a jó gyakorlatok megosztásáról tett javaslatokat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök több európai kollégájának, köztük Orbán Viktornak is a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
Még négyezer, a koronavírus miatt karanténban élő polgár szavazatai hiányoznak, de ezek nem befolyásolják érdemben a végeredményt.
A 120 parlamenti mandátumból a legfrissebb exit pollok szerint csak 59-et szerezhet meg a jobboldal az izraeli választáson.
Minden fontos kérdésben Izraelnek enged az új amerikai közel-keleti béketerv. A palesztinok jogait figyelmen kívül hagyták, ami kiszámíthatatlan jövőt ígér nekik.
